Az írás vizsgálata

Az írás vizsgálatára elsősorban dyslexiás gyermekeknél van szükség, illetve abban az esetben, amikor a szülő (a tanító) azzal a panasszal hozza (küldi) a gyermeket, hogy nem, vagy rosszul tud írni.

Eszközök: papír, ceruza, stopper, a tollbamondásra szánt szövegek tanári példánya

A vizsgálat menete: A diktálandó anyagot a dyslexia súlyossága, az életkor és a terápiában eltöltött idő határozza meg. A tanár először felolvassa a teljes szöveget, majd mondatonként, szavanként diktálja, helyes kiejtéssel, a helyesírási problémákat nem hangsúlyozva. Egy-egy mondatot megismételhet, a vesszőket jeleznie kell. A mondatvégi írásjeleket a növen­déknek önállóan kell alkalmaznia. Amikor kész a tollbamondás, a gyermekkel még egyszer nézessük át. A gyerekek általában ceruzával dolgoznak, azonban felméréskor radírt nem használhatnak.

A tollbamondásokat félévente megismételjük, amikor a minősí­tést készítjük.

Értékelés:

Minőségi jegyek:
külső alak a betűk alakja, nagysága, kötésmód aránytartás, egyenletesség, vonalfolytonosság az írás sűrűsége (betűközök, szóközök) ritmusa, lendületessége, nyomatéka
Helyesírási hibák, betű kihagyások

Technikai készségek és szokások:
ülés, testtartás, kéz-láb helyzete, szemtávolság, íróeszközfogás, kézvezetés, írásmozgás színvonala,
Fiziológiás, pszichés jegyek
viselkedés írás közben, közérzet, aktivitás, igényszint

Mennyiség:
hány betűt képes percenként leírni?
Írástempó különböző feladathelyzetben

szavak másolása (helyesírás alapszókészletből)
írás diktálásra
különböző tollbamondások pl. “Két kacsa”
emlékezetből írás
otthoni fogalmazás

Tollbamondásra szánt szövegek tanári példánya

A szövegek írói: Meixner Ildikó, Szebényiné Nagy Éva, Marosits Istvánné, dr.Kovács Györgyné.

1.oszt.: Az 1. osztályos novemberi felmérő (olvasás vizsgálat) magánhangzós, mássalhangzós, betű, szótag- és szósorai.

1.-2.oszt.: “A varjú az ágon ült. Sajtot evett. Arra ment róka. Ellopta a sajtot.” (2. osztályos nyelvi felmérő)
“Két kacsa totyog hápogva a tó felé. Zsupsz, máris pancsolnak fürdenek benne. A bögyüket teleszedik pici halakkal, meg békalencsével. Finom, friss víz! – hápogják. Könnyű nektek! -gondolja a gyík a parton. Én semmi pénzért nem mennék be vízbe. Jobb nekem egy napos kövön sütkéreznem.”

3.oszt.: “Sütött a pék egyszer egy óriási kalácsot. Szép pirosra, ropogósra sült. Elvitte az erdőbe, hogy a legjobb erdei állatnak adja. Találkozott a borzzal. A borz meglátta a kalácsot, és így szólt: Jaj, de finom, friss kalácsod van! Ugyan hová viszed? Nos, szerinted kinek adhatnám? – kérdezte a pék. Ó, csakis nekem! – kiáltotta a borz.”

4: oszt.: “Olga az erdőben sétált. Az út szélén egy madarat talált. – Ó, hiszen eltörött a lába! – kiáltotta. Elvitte haza és meggyógyította. A madár lába szépen rendbejött. Olga boldogan vitte vissza az erdőbe.”

Felső tagozat: “Tóth János a Fővárosi XII. kerület Ingatlankezelő Vállalat­nak levelezőlapon bejelenti, hogy a lakásához tartozó terasz besüppedt, és kéri a helyreállítását. Leírja, hogy a pince megtelt vízzel, megrepedt a ház fala. Folyik az esőcsatorna. A nagyobbik szoba fala beázott, ezt festéssel lehet helyrehozni. Kérvényét azzal fejezi be, hogy a helyreállításhoz pénzzel járuljon hozzá az IKV.”

Forrás: A logopédiai vizsgálat-O.P.I. 1990.