A dadogó agy

Az oldal célja, hogy a beszédhibákról minél szélesebb körben próbáljon információkat nyújtani az idelátogatóknak. E széles kör hátránya lehet, hogy alkalmanként akár egy-két cikk szöges ellentétét állítja, mint más cikkek. Hasonlóan, mint a többi leírással a honlapon, ezzel a leírással is lehet egyetérteni, lehet nem egyetérteni, illetve a fórumban ki lehet fejteni a véleményt róla!

Kutatók felfedezték, hogy a dadogós emberek agya másképpen dolgozza fel a szavakat, még akkor is, amikor éppen nem beszélnek.

A csapat azt reméli, hogy ezen eredményekkel csökkenthetik a dadogós embereket megbélyegző megjegyzések halmát. Míg a dadogásnak számos oka lehet, legtöbben mégis azt hiszik, hogy a dadogó embereknek pszichológiai problémái vannak.

Christine Weber-Fox, a Purdue egyetem kognitív ideggyógyász kutatója szerint a dadogást rendkívül összetett elváltozásnak tekintik, és bizonyíték is van arra, hogy a nyelv maga nagy szerepet játszik a folyamatban. Például amikor egy gyerek dadogni kezd, a folyamat nem akkor indul el, amikor kimondaná az első szót, hanem amikor kombinálni szeretné a szavakat. Amikor a nyelv egyre komplexebbé válik, és a betegek megpróbálnak még több szót formázni, elkezdenek dadogni.

A kutatónő és csapata 22 felnőtt agyi aktivitását hasonlította össze. Az alanyok fele dadogós volt, másik fele egészséges. A kutatók milliszekundumok alatt mérték le az agysejtek aktivitását úgy, hogy egy vezetékekkel teli, úszósapkához hasonlatos fejfedőt tettek az alanyokra. A felnőtteknek aztán két szót mutattak egy számítógépes képernyőn, a feladat pedig az volt, hogy csendben azonosítsák a betűket és nyomják meg azt a gombot, mely a betűvel rímelő szót jelöl. Egyes hasonló hangzású szavak, például az “own” (saját) és a “gown” (talár) hasonlóképpen betűzhetőek, ám nem rímelnek, míg az “own” és a “cone” (kúp) rímeltek, ám nem hasonlóan betűzhetőek, míg az “own” és a “cake” (torta) nemcsak nem rímelnek, de nem is hasonlóan betűzendőek.

A kutató elmondása szerint az volt a feladat, hogy amikor felvillan a képernyőn az “own” szó majd utána a “gown”, akkor az alanyok amilyen gyorsan csak tudják, döntsék el, hogy azok rímelnek-e. Ezen cselekedettel ugyanis ugyanazon folyamatokat indítják el, melyeket az emberek akkor használnak, amikor a beszédet formázzák meg agyukban.

Weber-Fox a kutatás során úgy találta, hogy amikor két szó hasonlónak tűnt, de nem rímelt, akkor a dadogóknak hosszabb időbe telt feldolgozni a szavakat és válaszolni. Ekkor sokkal lassabbak voltak, igaz csak egy millimásodperccel, de amikor folyamatos beszélgetésről van szó, akkor ez a szünet hosszabbnak tűnik. A feladat komplexitása ténylegesen befolyásolta az alanyokat, vagy megakadályozta a szavak gyorsabb feldolgozását.

Az agyhullámok elemzéséből származó adatok is azt mutatták, hogy a dadogós emberek ezt a feladatot másképpen végzik el idegi szinten. A kutatók rájöttek, hogy az idegek aktivitása az agy jobb féltekén sokkal nagyobb mérvű volt, mint a balon, ezt pedig nem tudták kimutatni a normál ütemben beszélő alanyoknál, akiknek válasza kiegyensúlyozottan mindkét féltekén megfigyelhető aktivitást váltott ki.

A kutatónő szerint bár a nyelv is fontos tényező a dadogásban, egyéb faktorok is vannak, többek között az érzelmek, a szorongás és a genetika, ráadásul a betegség oka minden egyes embernél más lehet. A kutatónő azt reméli, hogy eredményeivel meg tudja szüntetni a dadogósokról kialakult rossz véleményeket.

ScienCentral – Németh Magdolna